Buli language (Ghana)

 

Buli language (Ghana)
language, modern language
Subclass ofOti–Volta Maale eŋ
CountryGhana Maale eŋ
Indigenous toNorthern Region, Volta Region, Upper East Region Maale eŋ
Ethnologue language status5 Developing Maale eŋ
Map
The Distribution of Buli Speakers.

Buli, bee Kanjaga, eɛ a Gur Kɔkɔre kaŋa naŋ be a Ghana poɔŋ. Builsa District, na be a Upper East Region poɔ la yelle a Kɔkɔre ŋa. O eɛ SVO Kɔkɔre ka noba na yele o taɛ 200 000 a yiele yelbe yoŋ.

Voonebie Tutaaloŋ maaleŋ

Voonebidaare maaleŋ

Voonebinyaane maaleŋ

Front Central Back
High i u(ː)
Mid e(ː) ø(ː) ɘ o(ː)
Low a(ː)

Voonoo maaleŋ

Voonoo wulo la lɛ a Voonebie naŋ maŋ sagra, O pãã sacra la kpeɛŋaa bee o ba e kpeɛŋaa. Ane lɛ a bie naŋ tutaa.[1]

Toneme
Sagra duoro ˦
Ba e kpeɛŋaa ˦˧
Tegroo ˦˨
Zele Sɔgɔ ˧
Sɔgɔ ˧˦˧
Sagra sigre ˧˨
Sɔgɔ sagsigibu ˧˨˧
Puli sagebo ˨
Sagra zagebo ˨˦
Ba e kpeɛŋaa a puli ˨˧

Bie Tɔna maaleŋ

 

bàng

bàng "lizard"[2]

Kɔkɔre Merɛ maaleŋ

 

Ateng

a

chèng

yabanga.

Ateng a chèng yabanga. "Ateng was going to the market."[2][3]

Kɔkɔre merɛ maaleŋ

Class Singular Plural Example Semantics
I núr ''man'' human / loan words
II ŋà yérí ''house'' dependent entities (body parts, fruits, languages)
III bàŋ̩ ''lizard'' ethnonyms, trees, diminuitives
IV síuk ''path'' animals, instruments, mass and abstract nouns
V - trees, body parts. animals, liquids, abstract

Yoleɛrɛ maaleŋ

Pers/Num/CL Strong forms Deficient (weak) forms
1SG ǹ (mə)
2SG fì (fə)
3SG.CL1
3SG.CL2
3SG.CL3
3SG.CL4
3SG.CL5
1PL támà
2PL námà
3PL.CL1
3PL.CL2
3PL.CL3
3PL.CL4 ŋá ŋà

   

Reflexive Pronouns maaleŋ

Pers/Num/CL Strong forms Deficient (weak) forms
1SG mí dék ǹ=dēk
2SG fí dék fì=dēk
3SG.CL1 wá dék wà=dēk
3SG.CL2 dí dék dì=dēk
3SG.CL3 ká dék kà=dēk
3SG.CL4 kú dék kù=dēk
3SG.CL5 bú dék bù=dēk
1PL támà dék tì=dēk
2PL námà dék nì=dēk
3PL.CL1 bá dék bà=dēk
3PL.CL2 sí dék sì=dēk
3PL.CL3 tí dék tì=dēk
3PL.CL4 ŋá dék ŋà=dēk

   

Mannoo yoleɛrɛ maaleŋ

 

CL SG PL
1 (ɲā) wādɛ (ɲā) bādɛ
2 (ɲā) dīdɛ (ɲā) sīdɛ
3 (ɲā) kādɛ (ɲā) tīdɛ
4 (ɲā) kūdɛ (ɲā) ŋādɛ
5 (ɲā) būdɛ ---
maaleŋ
CL SG PL
1 wálá bálá
2 dílá sílá
3 kálá tílá
4 kúlá ŋálá
5 búlá ---

  

Kpɛ-kyagebo yoleɛrɛ maaleŋ

CL SG PL
1 wànà bànà
2 dìnà sìnà
3 kànà tìnà
4 kùnà ŋànà
5 bùnà ---

 

Tense Buli
Imperative I kàá kūrī
Imperative II kàń kūrī
Future káǹ kūrī
Indicative I kàn kūrī
Indicative II àn kùríyà

 

Kane gaa niŋɛ maaleŋ

  • Kröger, Franz. Buli-English dictionary: with an introductory grammar and an index English-Buli (Forschungen zu Sprachen und Kulturen Afrikas, Bd. 1). Münster: Lit, 1992.
  • Schott, Rüdiger (1977). "Sources for a History of the Bulsa in Northern Ghana". Paideuma: Mitteilungen zur Kulturkunde, Bd. 23 (1977), pp. 141–168.

Sommo Yizie maaleŋ

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Buli_language_(Ghana)#cite_note-:0-5
  2. 2.0 2.1 Tɛmpileti:Cite book Yɛllɛ gbɛŋmɛbo: Invalid <ref> tag; name ":0" defined multiple times with different content
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Buli_language_(Ghana)#cite_note-:0-5